kétszer olyan öreg és
félig olyan szép vagyok mint te
somogyi réka (2014/27 számú
december 22.) festménykezdetéhez *
egyik évben ilyenkorra már
elfogyott a só
s akkor elmegyünk
hát persze hogy elmegyünk
majd
egy másik országba ahol
minden működik
s főleg
az ami az előzőben
nem még a nem fontos
a nem jelentős
a nem életbevágó még a nem is még az is működik
és kimondjuk itthon vagyunk
ez az otthonunk
s akkor mikor egyik évben
ilyenkorra már elfogyott a só és
nincs
egyedül még a magány sincs
egyedül élet csak magán
a marson kívül van
a férfiban
a kapkodó lélekzet
az elfogyó játékban
s akkor ilyenkor mikor egyik
évben ilyenkorra már elfogyott a só és
kézrátéttel
négyzetmilliméteremként
megismernek
majd
ugranak egyet
köbömként üregeikben
éltetik hamvadó testem
jó nekik legyek
s akkor ilyenkor mikor egyik
évben ilyenkorra már elfogyott a só és
már kérdés lesz van-e még
egy év hogy ilyenkorra megint elfogyjon a só
akkor elmegyünk
hát persze hogy elmegyünk
majd
egy másik nőhöz
akinél minden működik
s főleg
az ami az előzőben
nem még a nem fontos
a nem jelentős
a nem életbevágó még a nem is még az is működik
és kimondjuk itthon vagyunk
ez az otthonunk
s akkor egy ilyen évben
lassan már ez az utolsó
alkalom elmondani
nem lesz több ilyen
mostantól sózzák majd az
utakat
a kavicsoknak nyoma sincs majd
s akkor állok
embermagasságban
bevásárlólista és mosás a
tét
én meg itt veled beszélek
én itt a kavicsok árnyékát
laposom
te meg a vonal másik végéről
csak ezt látod
nekem a szemem zöld
neked a vérem is kék
elejtett testem
a kavicsok árnyékában
a rádvárás
higanya
nekem a szemem zöld
neked a vérem is kék
https://www.facebook.com/123271114416092/photos/a.576618909081308.1073741842.123271114416092/741912809218583/?type=1&theater